Emberkereskedés, illegális prostitúció, rendőrség és prostituáltakat segítő szervezetek Svájcban

Magyarország az egyik legfontosabb származási ország az emberkereskedelem Svájcban azonosított áldozatai tekintetében.

A Svájcban azonosított magyar áldozatok jellemzően fiatal nők, akiket prostitúcióban zsákmányolnak ki. A legtöbben az emberkereskedelem által legjobban érintett megyékből érkeznek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (különösen Miskolcról), Heves megyéből, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből és Budapestről. A svájci szakemberek szerint Nyíregyháza és Miskolc (és környéke) jól ismert származási hely a Svájcban azonosított áldozatok között. A Svájcban azonosított magyar áldozatok jelentős része a roma kisebbséghez tartozik.

A legtöbb áldozatot "személyes kapcsolaton" keresztül szervezik be (rokonok, ismerősök, "szeretők" közbenjárásával). A szexuálisan kizsákmányolt áldozatok többsége már Magyarország elhagyása előtt tisztában volt azzal, hogy prostituáltként fog dolgozni. Gyakori, hogy az áldozatot először nem Svájcba viszik, hanem valamelyik szomszédos országba (Ausztriába, Németországba).

A svájci rendőrségi statisztikák szerint 2015-ben és 2016-ban a svájci büntető törvénykönyv 182. paragrafusa szerint meghatározott (ld. lentebb) emberkereskedelem, illetve a svájci büntető törvénykönyv 195. paragrafusa szerint meghatározott szexuális tevékenység kizsákmányolása / prostitúcióra felbujtás feltételezett áldozatainak kb. 15%-a volt magyar állampolgár. Az adatok hasonlóak a feltételezett elkövetők esetében is.

Jogszabályok:

A legfontosabb intézkedés a svájci büntető törvénykönyv 182. paragrafusa, amely bűncselekménynek minősíti a szexuális kizsákmányolás, munka célú kizsákmányolás, illetve emberi szervek eltávolítása céljából történő emberkereskedelmet. A cikkely a palermói protokoll nemzetközi definíciójára épül. A bűncselekmény legfeljebb húsz év fegyházzal büntethető.

Svájcban legális a prostitúció. A prostitúció szabályozásának célja a negatív mellékhatások minimalizálása, és a szexmunkások általános körülményeinek javítása saját védelmük érdekében. Prostituáltként csak nagykorú (18. életévét betöltött) személy dolgozhat. Az Európai Unió tagállamainak azon állampolgárai, akikre vonatkozik a Személyek szabad mozgására vonatkozó egyezmény, 90 napos munkavállalási engedélyt kaphatnak önfoglalkoztatóként.

Emberkereskedelemre vonatkozó egyéb jogszabályok találhatók az áldozatok segítéséről szóló törvényben, a külföldi állampolgárokra vonatkozó törvényben, az országba való belépésre, az országban való tartózkodás és munkavállalás idejére vonatkozó rendeletben, valamint a büntetőeljáráson kívüli tanúvédelemről szóló törvényben (ld. 4. dokumentum)

Intézményi keretek:

Svájc 26 magas szintű függetlenséggel rendelkező kantonból álló szövetségi állam. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos törvényhozás a svájci szövetségi állam feladata. Az elkövetők üldözése (kivéve a szervezett bűnözéshez kapcsolódó eseteket) és az áldozatok védelme a kantonok feladata.

Az emberkereskedelem és embercsempészet elleni svájci koordinációs osztály (KSMM) 2003 óta működő országos szintű hivatal a Szövetségi Rendőrségen belül. Elérhetőségeik itt!

Ez a hivatal koordinálja az országos és kantonszintű résztvevők munkáját, stratégiát dolgoz ki az emberkereskedelem visszaszorítására, lépéseket tesz az áldozatok védelme, valamint az emberkereskedelem megelőzése és az elkövetők elleni eljárás lefolytatása érdekében. A kantonok szintjén a koordináció kerekasztal-beszélgetéseken zajlik, amelyen részt vesznek a kantonok büntetőeljárásban szerepet játszó hivatalai és ügynökségei, valamint az áldozatsegítő és -támogató szervezetek. A kerekasztalok legfőbb célja az együttműködés kialakítása, a funkciók és feladatok elosztása az emberkereskedelem elleni harcban aktívan résztvevő különböző szereplők között. A legtöbb, de nem mindegyik, katon létrehozta ezt a platformot.

Ami a bűnüldözést illeti, sok svájci kantonban és városban működik a rendőrségen vagy az ügyészségen emberkereskedelemre szakosodott speciális egység, bár továbbra is jelentős eltérések vannak az egyes kantonok között abban, mennyire foglalkoznak a jelenséggel. Ami az áldozatsegítést illeti, minden kantonban működik tanácsadó szervezet (minden típusú bűncselekmény áldozatai számára) és kantonszintű bevándorlási hivatal.

Emellett a területre specializálódott civil szervezetek is megfelelő segítséget nyújtanak az emberkereskedelem áldozatai számára. Az emberkereskedelem áldozatai személyes helyzetüknek és igényeiknek megfelelő támogatást kapnak az országos áldozatok segítéséről szóló törvény értelmében. A segítségnyújtás formája lehet: szállás biztosítása, gondozás és tanácsadás a stabilizációs fázis alatt, orvosi ellátás és jogi tanácsadás.
Az emberkereskedelem áldozatai kormányzati és civil szervezetek támogatását egyaránt igénybe vehetik. A FIZ speciálisan az emberkereskedelem áldozataira szabott segítséget nyújt: krízisintervenciót, orvosi ellátást, információnyújtást, tanácsadást és elhelyezést menhelyen. A FIZ szervezetet több kanton megbízta, hogy az emberkereskedelem áldozatainak szolgáltatásokat nyújtson. Az Au Coeur des Grottes alapítvány azonnali elszállásolást, hosszú távú biztonságos szállást és napi pszichoszociális támogatást nyújt az emberkereskedelem áldozatainak Genfben. Emellett több tanácsadó központ működik minden kantonban, ezek egyéni tanácsadást nyújtanak telefonon vagy személyesen a központokban. Más civil szervezetek (Astree, Trafficking.ch) védett szállás lehetőségét kínálják.

Az Állami Bevándorlási Hivatal 2010 óta nyújt segítséget az emberkereskedelem áldozatai számára az önkéntes hazatéréshez és a reintegrációhoz. A segítségnyújtást a külföldi állampolgárokra vonatkozó törvény garantálja, és a visszatérési tanácsadókkal, a FIZ szervezettel, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve valósul meg.

A bűncselekmény komplex természete mindenre kiterjedő tevékenységet igényel a különböző szervezetektől. Ezért 2012-ben kidolgozásra került az első Nemzeti Akcióterv a 2012 és 2014 közötti időszakra. Az Nemzeti Akcióterv az emberkereskedelem elleni harchoz 2017-2020 című dokumentumot 2016 novemberében hagyta jóvá a KSMM. Az akcióterv az érdekelt felek bevonásával készült el. Az elfogadott lépések az emberkereskedelem elleni harc négy pillérére épülnek: megelőzés, bűnüldözés, védelem és partnerség. A második Nemzeti Akcióterv a Svájci Államszövetségnek tett GRETA ajánlások alapján készült el.

A fő célok ugyanazok maradtak, mint az első akciótervben:

• meghatározni, hol van szükség Svájcban az emberkereskedelem elleni fellépésre,
• megtalálni az emberkereskedelem elleni harc stratégiai fókuszpontjait,
• tisztázni, mely kantonszintű és szövetségi szervezetek feladata harcolni az emberkereskedelem ellen,
• elősegíteni az illetékes felügyeleti szervek által megfogalmazott nemzetközi kötelezettségvállalások és ajánlások végrehajtását,
• bizonyítani, hogy Svájc hajlandó határozottan fellépni az emberkereskedelem ellen.

Pár hasznos cím és elérhetőség Svájcban: